Az okostelefonoknak alapjáraton is az akkumulátor üzemidő a rákfenéje, minél nagyobb a kijelző mérete, minél több applikációt futtatunk, a wifi antenna, netán a GPS aktiválása mind-mind vészesen csökkentik az üzemidőt. És még 1 percet sem telefonáltunk rajta! Míg autós fórumokon divat a fogyasztási adatok összemérése, addig mobiltelefonos fórumokon az akksi üzemidejével dívik hencegni.

De mi a helyzet ilyen farkasordító hidegben? Féltsük-e okostelefonunkat?

A legtöbb európai vagy kínai telefongyártó cég nem ad pontos jelzést arra vonatkozóan, hogy terméküket hány fokig használhatjuk, csupán nem javasolják, hogy nagy hidegben is használjuk a készülékeket.

Az okostelefonoknak jellemzően két alkatrésze az, ami -15 fokban kérlelhetetlenül bemondja az unalmast: az akkumulátor és a kijelző. A legtöbb mobiltelefon ilyen hidegben egyszerűen kikapcsol, vagy ha a készenléti állapotban tartják is a frontot, működésre belassuló kijelzővel reagálnak, és csak utána következik be a kérlelhetetlen kikapcsolás. Függetlenül attól, hogy az akksi épp csutkára fel van töltve vagy sem.

Ez a viselkedés egyszerre tekinthető problémának, és az akkumulátorok működéséből fakadó magyarázatnak is. A villamos energiát ugyanis az akkumulátor vegyi energiaként tárolja, az elektronok csak kémiai reakciók hatására szabadulnak fel, és mivel a kémiai reakciók gyorsasága a hőmérséklettől is függ, így minél alacsonyabb a külső hőmérséklet annál jobban lassulnak a kémiai folyamatok. Egyre kevesebb energiát adva ezzel a készüléknek.

A hidegben való gyors energiavesztéshez társul még az is, hogy az akkumulátorok feszültsége nem stabil. A lítium-ion feszültségét 4,2 V - feltöltött állapot - és 2,7 V - lemerült állapot - között találjuk folyamatosan. A hideg hatására a belső ellenállás nő, ebből az következik, hogy a kimeneti feszültség csökken, ami ha elér egy kritikus értéket, a telefon úgy érzékeli, hogy az akkumulátor lemerült, még akkor is, ha valójában teljesen feltöltött állapotban van.

A modern mobiltelefon kijelzők sem bírják a hideget, főleg a folyadékkristályosak, amelyekben a folyékony kristályréteg már -8 fok alatt is kétszeresére nőhet, így a kijelző belassul, a pixelek nehezebben váltanak színt. Az Amoled kijelzők ebben a tekintetben szerencsések, a hideg nem érinti őket, mert nem tartalmaznak folyékony kristályréteget.

Bár nem új keletű a kísérlet, de a finnországi (hol is máshol lehetne ilyen zseniális tesztet végezni) Ossi Jääskeläinen újságíró több okostelefon fagytesztjét végezte el, a legérdekesebb megállapítás, hogy -40 foknál a legkitartóbb mobiltelefon is megadja magát a hidegnek!

Reméljük azért a mi okostelefonjainknak az elkövetkezendő hetekben közel sem kell ilyen hideget kiállniuk! :-)

Az sms üzeneteknek leáldozott, legalábbis a magyar távközlő cégek egyaránt erről számolnak be. Közeledik a karácsony, ami pár éve azt jelentette, hogy mindenki bőszen pötyögte be mobiljába a rímes versikéket, mókás idézeteket a karácsony szellemében.

Ahogy éjfélt ütött az óra a telefonok pityegésükkel adták tudtunkra: boldog karácsonyt vagy boldog Újévet. Persze az mellékes, hogy az ünnepkör második napján, a kétszázadik „boldog kari” elolvasását követően, veszélyessé váltunk saját mobilunk életére nézve….

Most 2016-ban fordult a kocka, az okostelefonok elfoglalták a vezető piaci pozíciót a telekommunikációs érában, és a kapcsolattartási szokásaink is ehhez a változáshoz idomultak. A korlátlan adatforgalmat biztosító csomagoknak hála nem csak az online írásos üzenetek terjedtek el, hanem a hangalapú chatelések is. A különböző applikációk biztosította elérés lehetővé teszi, hogy kényelmesen, 4G-hez csatlakozva kívánjunk minden ismerősünknek áldott ünnepeket.

Ez nem csak, hogy olcsóbb, de gyorsabb megoldás is, mint az sms. Nem csoda tehát, hogy a statisztikák is 20%-os visszaesést mutatnak az előző évek sms forgalmához képest. Előbb lépünk fel a messengerre, és pötyögjük be, amit akarunk, mint hogy sms-t írjunk.

Pedig micsoda menő is volt a szöveges üzenetváltás funkció, annak idején, amikor betoppant az életünkbe …Emlékszik még erre bárki is?

Nem csoda, hogy mindenki kívülről fújta hány karakterig számít „egy üzenetnek” a megírt anyag, s sokan még az ékezetekkel is spóroltak, hiszen bizonyos típusú készülékek az ékezetes karaktereket rafinált módon duplának számították.

Ebben a korszakban születtek az sms kommunikáció nagy körüzenetei. Imádtuk az sms-t ez tény! Aztán, hogy a fejlődés egyre jobban besodorta az internetet a mobilunk szerkezetébe, úgy váltunk mi is egyre online-abb felhasználókká.

Automatikusan csatlakozunk a nethez, az appok szippantják is le a friss információkat, és interakcióban üzengetünk egymásnak, real time. Még kézbesítési üzenetre sincs szükségünk ahhoz, hogy lássuk a másik megnyitotta-e az ablakunkat.

Mindhárom távközlési cég az adatforgalom ugrásszerű növekedéséről számolt be, éves szinten, a karácsonyi időszakban meg még inkább kiemelkedik ez a statisztikai görbe. Az sms pedig lassan a süllyesztőbe kerül, jóformán a „bátran kihagyható” alkalmazások közé sorolhatjuk, s ki tudja, pár év múlva lehetséges, hogy már csak memoárokat írhatunk az sms-ezés margójára.

Alig 15 évvel ezelőtt még a papírsárkány reptetése volt menő dolog, ma már a drónok világára érvényes ugyanez.

A kamerás drónok most élik virágkorukat, az elszemtelenedő drónozók ellen Amerikában már törvény is véd, és várhatóan 2018-ra az Unión belül is megszülethet egy irányadó regula ezeknek a szuper kis vackoknak a reptetési szabályozására. Ettől függetlenül történt már kis hazánkban is drón elkobzás, tehát a mindenkori röpködéssel csak óvatosan!

De mi történik akkor, ha kezünk ügyébe kerül egy JXD-509G becsületes névre hallgató quadcopter, ami egy 2.0 megapixeles kamerát birtokol?

Külön nem kell ecsetelni mit tud egy ilyen felbontású kamera, sokkal inkább lényegesebb az, hogy miképp küzdi le cuccunk az olyan akadályokat, mint a stabilitás (ne remegjen a videó), vagy a viszonylag egy helyben való lebegés, ami sarkalatos pontja egy kamerás drónnak.

Nos, a JXD-509G a légnyomásmérőnek köszönhetően 70 cm magasságtól képes szinte teljes mértékben egy helyben maradni, nem mellesleg a visszatérő funkcióval egy gombnyomásra visszarepül a kiindulási helyére, majd le is száll.

A kütyü gyárilag megadott hatótávolsága 150 méter, ez lehet kevesebb, de több biztosan nem. Mindenesetre nem tanácsos túlságosan szem elől téveszteni.

A 6 tengelyes giroszkóp megadja azt az erős stabilitást, és könnyedebb irányítást, ami ahhoz kell, hogy a drón röptetés legalább olyan élvezetes legyen, mint Eder kollégának, amikor akaratán kívül megszívatta a szomszédot (nem ajánljuk kipróbálni otthon).

A 60 perc töltési idő legalább 8-10 perces repülési szabadságot biztosít drónunknak, ezzel mindenképp számolni kell. Az élőképes kamera és monitor, valamint a headless mód főképp azok szórakozását könnyíti meg, akik most akarnak belekóstolni a drónozás világába, nekik például kifejezetten ajánlom ezt a típust.

Látványos, 360 fokos forgásra is képes (3D repülés), ezt nagyobb magasságban érdemes kivitelezni nem csak a mérete miatt, hanem mert elég nagy a süllyedési sebessége, és a földhöz csapást érdemes elkerülni, mert nem biztos, hogy túléli "játékszerünk".

A színes ledeknek köszönhetően éjszakai repülést is végrehajthatunk vele, ilyenkor azonban érdemes szemmel tartani, de tény, hogy jó minőségű ledvilágítással szerelte a gyártó a drónt.

Ahogyan az anyagminőségre sem lehet panaszunk, a flexibilis műanyag lapátoknak és az erős teljesítményű motornak köszönhetően egy kiemelkedően összerakott cuccal nyűgözhetjük le...ja igen, főleg a szomszédot! :)

Tudod mikor dobták piacra az első dual simes mobilt? A technika rohamléptekben fejlődik, olyannyira, hogy ami tegnap még újnak, ezzel együtt menőnek számított, az ma már szinte elavult, s nyomában ott toporog a következő generáció. Valahogy így voltunk a dual simes készülékekkel is. Egy ideig álmodni sem mertünk róluk, aztán berobbantak a piacra….mikor is?

Na ugye, hogy te sem tudod erre a választ?! Nem csoda, hiszen azóta már az innováció medrében csak úgy zubog a kütyü-áradat, aminek hála a fejlődés megállíthatatlanná vált.

De nézzünk vissza a duális őskorba…

A DSS volt a kezdet, már ami a kétkártyás mobilok világát illeti. Ez a rendszer tudta kezelni a két kártyát, ám nem egy időben, így emiatt hamar kikerült a reflektorok fényéből. A működési elve szerint igaz beletuszkolhattunk két simet, de egy időben, csak az egyikkel lehetett a hálózatra csatlakozni, eközben a másik kártya hűségesen, inaktívan várta, hogy sorra kerüljön.

Lássuk be, ezzel nem nagyon lett kihúzva a pácból az, akinek lényeges momentum az elérhetőség. Ezután jött, látott, és tarolt a DSA mozaikszóval ellátott formáció, ami már egy időben, egyszerre kezelte a két kártyát. Természetesen utóbbi konstrukció terjedt el, ami látva kényelmi funkcióit nem meglepő. Ráadásul a dual simek kezelése során egy pálinka sem kell ahhoz, hogy kettőt lássunk, mivel a képernyőn egyszerre jelenik meg mindkét felület.

Az első dual simes készülékek a kétezres évekre datálhatók. Eleinte főleg Kínában, Indiában nyerték el a felhasználók tetszését, főleg azért, mert így kedvező tarifájú csomagokat tudtak kombinálni, áldozva a spórolás oltárán.

Az elemzők egyre inkább azt jelezték, hogy Európába is be fog törni a dual hullám, de ahhoz nyitniuk kellene az okostelefonokat gyártó cégeknek. Jól ráéreztek erre az olyan komoly telefon gyártók, mint a Nokia, Samsung és Sony, akik először kezdtek két simes platformokat gyártani.

Eleinte a "buta" készülékek kapták a dual rendszert, amiknek a népszerűsége azonban érthető módon leáldozófélben volt. A nyomógombos eszközök leginkább a sufniban kaptak helyet, vagy a nagymamánál, vagy a nagymama lekvárja mellett, kivéve azok, amelyeknél a gyártó a designra is áldozott.

Ilyen körülmények között érthető, hogy a dual simnek ebben a formában ugyan volt és van esélye a piacon, ám a váltás, az átalakulás és a továbblépés elkerülhetetlen volt.

Xiaomi Redmi 3S

A gyártók ráéreztek erre, és az addig zárt kapukat kitárták a két kártyás rendszer előtt. Így a felmérések valóban nem tévedtek, hiszen 2010 után Európában is megjelentek az okos, két kártyás mobilok, amelyek jól kombinálták a dual sim adta előnyöket, és az okos telefonok minden fontos, lényeges tulajdonságát.

Sőt, odáig jutottunk így 2016 végére, hogy sok esetben a dual simes mobilunkban sok esetben komolyabb erőforrás kap helyet, mint a számítógépünkben, de ez már nem a két kártyásság témaköre!

Kész, ennyi volt. A karácsonyi roham elkezdődött és jó, ha tisztázzuk magunkban, hogy egy hónappal az ünnep előtt már lekéstünk a kínai kütyü piacról, esélytelen, hogy a karácsonyfa alá pottyanjon a csomagunk.

A minimum egy hónapos szállítási idő egyértelműen jelzi, hogy bizony az ünnepi kiküldetést át kell testálnunk a nyúlnak, ha már a Jézuska lemaradt róla!

És nem csak azért, mert Kína baromi messze van!

Az elmúlt esztendőkben a statisztikák szerint ugrásszerűen megnőtt a kínai kütyük rendelésszáma, főleg karácsony közeledtével. A 2016-os évben kb. 44000 külföldről (leginkább Kínából, és Amerikából) befutó csomag landolt a vámvizsgálat berkeiben. Ez az adat a november-decemberi sávban megháromszorozódik. Nem nehéz ezek után elképzelni, hogy milyen mennyiségű csomag várja, hogy kézbesítsék.

Igen ám, de ez mondjuk egy Kínából hozatott kütyü , pl. mobil esetében nem olyan egyszerű. Minden egyes csomagot vámkezelésnek kell alávetni, tehát a rendelt kütyük vámkötelesek. Maga a folyamat, ha minden optimális akkor csupán pár percet vesz igénybe, de többnyire mindig akad valami bibi a kézbesítésre váró „ajándékokkal”.

A leggyakoribb szarvas hiba, hogy alacsonyabb árat tüntetnek fel a csomagon, mint a tényleges ár. A vámosok abszolút képben vannak a termékek árait illetően, hiszen már-már trend mobilokat, táblagépeket, kütyüket Kínából hozatni. Pár kattintás után az internet kidobja a reális árlistát, és ha túl nagy a differencia, akkor a csomag elakad a vizsgálaton, és alaposabb nézelődésnek esik áldozatul.

Ez bizony akár heteket is jelenthet, aminek köszönhetően totál esélytelen, hogy a kézbesítés időben megtörténjen.

A vámkezelés pár pillanatos művelet, ám, ha a második hiba is színre lép, akkor ismét csak a hosszadalmasabb vámvizsgálat karmai közé kerül csomagunk. Ez a sűrűn látott mellényúlás, hogy sokan csak egyszavas jelzőkkel illetik a feladni kívánt csomagot. Az „ajándék”, a „csomag” kifejezések nem elegendőek, pláne nem a vámkezelőknek….

Nem érdemes hamis elnevezéseket sem használni, s talán azt is felesleges kiemelnünk, hogy ünnepi bódultság ide, karácsonyi kábulat oda a kábítószer behozatala továbbra is illegálisnak számít! Meg nem is kütyü!

A Magyar Posta szalagjaira tízezrével érkeznek csomagok, melyek száma a karácsonyhoz közeledve megduplázódik.

A röntgenes vizsgálatot követően, ha nincs probléma, akkor már csúszhat is tovább a küldemény, hogy sorszámozzák, s végül, hogy kézbesítsék. De a most rendelési fázisban lévő cuccok már egész biztosan ünnep után kerülnek a fa alá! Az egyetlen megoldás, ha EU raktárból rendelünk!

A KSH statisztikáit böngészve döbbenetes számokra akadhatunk, hogyha a magyarországi kivándorlás adatait vesszük górcső alá. A 2015-ben a KSH Néptudományi Intézet által készített Demográfiai Portré egyértelműen rámutat arra a jelenségre, hogy kis hazánk gyakorlatilag kivándorló országgá vált.

A két évvel ezelőtti adatok 330 ezerre becsülték az európai országokban letelepedett honfitársaink számát, ám más intézetek felmérései ennél is riasztóbb, fél milliós létszámról beszélnek. A jobb munkalehetőségek, fizetések reményében külföldre utazó magyarok nagyrészt a fiatal korcsoportból kerülnek ki. Bennük van meg a nagy váltáshoz szükséges bátorság, motiváció, és rugalmasság. Ha fel szeretnénk tárni a jelenség mögött húzódó okokat nem kell sokáig keresgélnünk.

A magasabb bérezés, a jobb életkörülmények, a világlátás lehetősége, és a nyelvtanulás mind olyan opciók, melyek vonzóvá teszik a külföldi munkalehetőségeket. Évről-évre nő azoknak a száma, akik úgy döntenek búcsút intenek kis hazánknak, s ez a felfelé ívelő statisztika 2016-ban sem változott. A görbe továbbra is meredeken emelkedik.

A száraz tények után jöjjön a praktikum

 A fiatalok, hála a technikának, ma már könnyen tudják tartani az itthoniakkal a kapcsolatot. Az internet adta lehetőségek tárháza végtelen, de a telefonálás sem elérhetetlen a 21. században. Igen ám, de ez a helyzet azt feltételezi, hogy a delikvenseknek két mobiljuk van: egy magyarországi, és egy külföldi. Ez az állapot hosszútávon nagyon kényelmetlenné, kezelhetetlenné válik. Szerencsére már létezik instant megoldás a problémára: kettő az egyben módra.

A dual SIM-es mobiltelefon egyszerű és nagyszerű megoldás a két telefonnal való bajlódás problémájára!

 Az előnyöket oldalakon át lehetne sorolni, álljanak itt a legjelentősebbek:

1. Nincs két telefon, nincs kétfelé szakadás

Hála a dual SIM-es technikának már egy készüléken belül két kártyát is tarthatunk, tehát a hazai, és az országon belüli telefonálásainkat egy mobil segítségével rendezhetjük: kényelmesen, gyorsan, kapkodás, és idegeskedés nélkül.

2. Akadálytalan jelenlét az éterben

A csúcskategóriás készülékek egyik legkarakteresebb pozitívuma, hogy rajtuk keresztül egész nap elérhetőek lehetünk az online világban. Ez a 21. században szinte elengedhetetlen követelmény a munkában, sőt olykor még a magánéletben is – főleg, ha nagy távolságok áthidalásáról beszélünk.

3. Adatok, fényképek, értékek egy helyen

 Amikor dual SIM-es a mobilunk, akkor azzal a kényelmi funkcióval is hamar megbarátkozhatunk, hogy minden fontos adatunk, fényképünk, üzenetünk, névjegykártyánk stb. elérhetővé válik egy helyen, egy készüléken, egy pillanat alatt. Nincs fejtörés, hogy vajon melyik mobilon mi van, vajon épp melyikre van szükség.

Ez csak a három evidencia, ami a dual SIM előnyeihez tartozik, de a sort napestig, vagy a végtelenségig tudnánk folytatni. A kapcsolattartás elengedhetetlen szükségletünk, s a távolság nem akadályozhat meg minket.

Egy csúcskategóriás mobillal a zsebünkben egyszerre lehetünk jelen otthon, s az új környezetünkben!

Kínában egyre-másra jelennek meg a csúcskategóriás mobiltelefonok, amelyek felé már alapelvárás, hogy megadják nekünk felhasználóknak a kifogástalan internet élményét mobileszközökön is.

Találkozunk azonban olyan panaszokkal, hogy a Kínából rendelt okostelefonnal nem úgy, nem ott, és nem olyan minőségben lehet internetezni, ahogy az elvárható lenne a 4G technológiának megfelelően.

Nem biztos, hogy átverés áldozata lettél! Nem kell feltétlen betörnöd a virtuális bolt ablakát egy kockakővel!

4G/LTE/Band20

Tudni kell, hogy hazánkban a 4G szolgáltatás különböző frekvenciákon működik, ezért attól is függ, hogy városban vagy vidéken szeretnénk a szupergyors internetet használni. Városban ugyanis leginkább 1800MHZ és 2600MHZ-es frekvenciákon internetezhetünk 4G-n, ellenben vidéken már teljesen más frekvenciát (800MHZ) használnak a mobilszolgáltatók.

A különböző sávok használatának technikai okai vannak: az 1800MHZ és 2600MHZ-es frekvenciákat azért használják rendszerint városban, mert bár kisebb hatótávolságot, de sokkal nagyobb kapacitást tesznek lehetővé.

2014-től a mobilszolgáltatóknak lehetőségük van a 800MHZ-es tartományban is 4G-t „sugározni”. Mivel minél alacsonyabb a frekvencia, a hatótávolsága annál nagyobb, ezért ez a sáv kifejezetten optimálisnak bizonyul a ritkábban lakott vidék 4G-vel való lefedésére. Ráadásul a 800MHZ terjedésének feltételei hasonlóak a GSM sávéhoz (900MHZ), így különösebb fejlesztésre sem volt szükség, csupán arra, hogy a régi bázisállomásokra telepítsék fel az új, B20-as átjátszókat.

Ebből eredeztethető az a kellemetlen helyzet, hogy például egy Kínából rendelt okostelefon városban kitűnően működik az 1800 vagy a 2600MHZ-es frekvencián, ám vidékre utazva, már híre-hamva sincs a gyors netnek, egyszerűen azért, mert a mobiltelefon nem támogatja a Band20-nak is nevezett 800MHZ-es 4G technológiát.

Honnan tudhatod, hogy a kiszemelt okostelefon támogatja-e a 800MHZ-es 4G technológiát?

Többféleképpen tüntethetik fel a gyártók, hogy adott okostelefon milyen frekvenciákon működik: vagy megadják MHZ-ben, és akkor a 800MHZ lesz a nyerő, vagy pedig a másik megnevezést használják, vagyis a B20, ami a 800MHZ-es 4G technológiát jelöli.

Ne felejtsük el azonban, hogy a 3G akkor és ott is működik, ha véletlenül a 4G/LTE technológiát nem támogatja a készülékünk, ami ahhoz, hogy egy mobileszközt maradéktalanul tudjunk internetezésre használni tökéletesen elegendő. Ráadásul, ha a felhasználónak nem korlátlan internete van, hanem pl. havi 1GB adatmennyiség a keret, akkor 3G-vel jóval tovább tart, mint 4G hálózaton.

Percre pontosan két hónap múlva itt a karácsony, már egész biztosan te is átgondoltad kedves olvasó, hogy milyen ajándékot kellene csemetédnek, magadnak, unokaöcsédnek vagy a család kutyájának választani.

Csendben és szó nélkül hajtjuk le fejünket, engedelmeskedve a fogyasztói társadalom "szarvasbőgés-szezonjának", és szörfölünk webáruházról webáruházra, hogy lehetőség szerint az ajándékbeszerzés szentséges művelete során ne kelljen megszokott fotelünkből felállni.

Ha "olcsón, jót" akarunk, akkor irány Kína!

Még bőséges idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy ideérjen a legújabb csodakütyü a kínai piacról, az itthoni árak töredékéért, vagy épp annak apropóján, mert hazánkban a kinézett telefonon, kiegészítőn leginkább a márka jelzést kell megfizetni.

Felmerül azonban a kérdés, hogy milyen egyéb költséggel, netán kellemetlenséggel kell számolnunk abban az esetben, ha Kínából rendelünk? ÁFA, vám, importköltség? EU raktár? Megannyi kínzó kérdés! Tegyük tisztába a fogalmakat!

Kezdjük a hivatalos állásponttal, ami az ÁFÁ-ra vonatkozik:

6000 Ft vagy 22 euró felett meg kell fizetni a 27%-os ÁFÁ-t, mindezt a teljes összegre számolják rá, tehát a postaköltség is benne van.

Ha fizetni kell, akkor a posta küld értesítést egy kitöltendő papír társaságában, amit szkennelve vissza kell küldeni a Posta vámcsoport email címére, mellé még mindenféle igazolást kérnek csatolmányként, mint banki visszaigazolás, paypal-es visszaigazoló üzenet stb.

EU raktárak

Ha EU raktárakból rendelünk terméket, akkor nincs importköltség, sem ÁFA, sem vám. Azzal viszont számolni kell, hogy ezek a cuccok lehet, hogy drágábbak, hisz egyszer már ezekre a termékekre valaki megfizette az importköltségeket egy adott országban. EU raktárak mellett szól viszont, hogy lényegesen hamarabb megkapjuk az áhított csomagot.

Lássuk, mi a helyzet a vámmal?

Erről hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, mióta a közös EU-s piac áldásait élvezzük, ám, ha EU-n kívülről rendelünk csomagot, akkor már más a helyzet. Itt is van vámmentesség 45 euró értékig, amit viszont mindenképp fel kell tüntetni a csomagon, hogy a vámosok ne turkáljanak benne fölöslegesen.

A 45 eurós összegen túl pedig már van eset, amikor vagy csak ÁFA, vagy ÁFA és vámköltség is terheli a külföldről rendelt termékünket.

Az alábbi táblázat magánszemélyek közötti csomagküldésre vonatkozik:

Cég és magánszemély közötti csomagküldést már más értékhatár szerint számolják:

Mivel magyar emberek vagyunk, felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha a 150 eurós notebook csomagunkra is ráírjuk, hogy ajándék 20 eurós telefontok?

Az az igazság, hogy ez igen csak kockázatos módszer, mert a csomag nagysága alapján elemzik a küldeményeket a vámosok, tehát, ha túl nagy a csomag, és túl alacsony ár van ráírva, illetve gyanús a küldő ország is, akkor átvilágítják, és hamar kiderül a turpisság.

De vaktyúk is talál szeget alapon akár át is csusszanhat, mivel minden csomagot nem tudnak a NAV-osok sem átvilágítani. Jellemzően ez az a bejáratott módszer, amivel régebben el lehetett kerülni az ÁFA és vámfizetést. A legkönnyebben az egyszerű postai küldeményként érkező "gift" (ajándék) jelöléssel ellátott csomagok csúsztak így át a vámon, amikor még nem volt ennyire szigorú az ellenőrzés.

A kivétel erősíti a szabályt!

Kivételek természetesen most is vannak, könnyen megeshet, hogy egy 40-50.000 Ft-os ékszerkaróra, ha kellően kis méretű csomagolásban érkezik, ma is átcsúszik a vámon, vagy egy nem szokványos számítástechnikai termék is kikerüli a vámot, mert egyszerűen nincs arra kapacitása a NAV munkatársainak, hogy beazonosítsák milyen termékről van szó, utána járjanak, hogy ÁFA fizetés határvonala alá vagy fölé esik.

Ám azzal számolni kell, hogy a toptermékeknek számító csúcskategóriás okostelefonok világában a NAV-os szakemberek is jól elboldogulnak, így fölösleges egy 200 dolláros okostelefon küldeményt 30-40 dollárosnak behazudni.

Persze mi lenne annál szebb karácsonyi ajándék, ha mégis plusz költség nélkül kapjuk meg a jó áron rendelt okoskütyünket? :)