Kínai kütyük A-tól Z-ig

Mit dugjunk először és hova? Töltőt az eszközben vagy töltőt a konnektorba?

2018. október 17. - azolcsosag Dani

Egy olyan kérdéssel nézünk szembe, amin az ember sokszor elgondolkozhat, azonban mégsem tulajdonít neki nagy jelentőséget, mert vagy az egyiket, vagy a másikat választja, sokszor pedig nem is konzisztensen, hiszen egyszer így, egyszer úgy csináljuk.

De vajon számít, hogy hova csatlakoztatjuk először a töltőt, nevezetesen az eszközbe vagy a hálózati áramforrásra?

tolto3.jpg

A rövid válasz az, hogy megbízható, jó hírnevű töltők esetében nem. Ehhez egy kicsit mögé kell néznünk annak, hogy miként is működnek a töltők.

A manapság forgalomban lévő töltők túlnyomó részének abban az esetben is konstans feszültséget kell biztosítania a töltő kimenetén, ha csatlakoztatva van hálózati áramra, viszont nincs eszköz rádugva. A modern, megbízható nevű töltőknél komoly áramkörök kerülnek beépítésre annak érdekében, hogy ez a feltétel mindig teljesüljön, tehát nem kell aggódnunk amiatt, hogy esetleg rövid ideig túlzott feszültség jutna az eszközre a csatlakoztatás pillanatában.

Bármelyik sorrendet választhatjuk. Tegyük fel, hogy egy töltő 5V feszültséget ad le az eszközbe menő végén. Ha először a töltőt dugjuk a hálózati áramba, de nem csatlakoztatunk rá semmit, akkor kevesebb, mint egy miliszekundum alatt megjelenik az 5V áram, melyre az eszköznek a csatlakoztatáskor szüksége van, tehát ilyenkor semmiképp sincs probléma :)

tolto.jpg

Ha először az eszközt dugjuk a töltőre, akkor értelemszerűen áram még nem folyik a rendszerben (egyetlen dióda elég ahhoz, hogy meggátolja azt, hogy a töltő az eszköz akksiját szívja passzívan), viszont az áram meg fog jelenni abban a pillanatban, amikor a hálózati áramra csatlakoztatjuk a töltő másik végét, és ez a potenciálisan veszélyesebb eset, hiszen a nem megfelelően regulált hirtelen áram rákerülhet az eszközre (telefon, laptop, stb). Mint említettük, ez a modern megbízható töltőknél nem lép fel, mivel számos védelem szolgál ellene.

Az érdekesség a régebbi eszközökben keresendő, melyek egyszerűbb felépítéssel rendelkeznek, nevezetesen egy transzformátorral és egy egyenirányítóval. A transzformátorok csak akkor működnek, ha mindkét tekercsre van valami kapcsolva.

Ha azonban hálózatra van csatlakoztatva a régi töltő és a másik végén nincs eszköz, akkor feszültség a szekunder tekercsben meghaladja a névleges feszültséget (ami rá van írva a töltőkre, például 1.5 V, de a szekunderben lehet 1.6 is ilyen esetekben) és ilyenkor a kiegyenlítő kondenzátor (ami a túláramot gátolja) is erre fog feltöltődni, tehát az egész rendszer feszültsége a névleges felett lesz és potenciálisan károsíthatja a csatlakoztatás pillanatában az eszközt.

A fejlett áramkörök miatt a modern töltőknél már ez sem lehetséges, ez a régi robosztus hálózati tápegységekre volt jellemző, tehát a legnépszerűbb eszközök, mint a laptopok, okostelefonok és egyebek már biztonságban vannak ilyen jellegű veszélyek ellen :).

Ha eddig nem voltunk biztosak abban, hogy mit csináljunk először, akkor ezután sem kell biztosnak lennünk, hiszen teljesen mindegy abban az esetben, ha körülbelül 10 évvel ezelőtt gyártott eszközökről van szó. :-)

A bejegyzés trackback címe:

https://azolcsosag.blog.hu/api/trackback/id/tr5814306175

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lenörd hofstadter 2018.10.17. 16:07:54

" Ehhez egy kicsit mögé kell néznünk annak, hogy miként is működnek a töltők."

Ez is egy megoldás, de legközelebb inkább keress valakit aki ért is az elektronikához, nem csak az interneten olvasott szavakat rakosgatja összevissza.

Terézágyú 2018.10.17. 16:20:05

Nem kell ehhez ez a sok szöveg: mindig a végén (végül) dugjuk bele a konnektorba a dugót - amikor meg végeztünk, akkor először a konnektorból húzzuk ki a cuccot...

kerteszg86 2018.10.17. 16:41:05

Villamosmérnökként most nyeltem egy nagyot. "a suszter maradjon a kaptafánál!"

humániákus 2018.10.17. 16:46:12

...regulált... meg a ...robOsztus...
De szépen mondod :-). Tanulj meg előbb szépen magyarul!

hungeri 2018.10.17. 17:31:33

Nekem ez fáj. De nagyon :(
"megjelenik az 5V áram"

Atpat 2018.10.17. 17:56:17

@lenörd hofstadter: @kerteszg86:
... és ilyennel mégis index címlapra lehet kerülni. Szomorú :-(

dukeekud 2018.10.17. 18:24:02

Az nyilvanvalo, hogy a postolonak minimalis, alapveto ismerete sincs, a feszultseg szabalyzo aramkorokrol, kapcsolouzemu tapokrol, tolto aramkorokrol, egyenaramrol valtoaramrol. :)))
De legalabb engedi, hogy ki cikizzuk. :))

dukeekud 2018.10.17. 18:51:29

"Ha azonban hálózatra van csatlakoztatva a régi töltő és a másik végén nincs eszköz, akkor feszültség a szekunder tekercsben meghaladja a névleges feszültséget (ami rá van írva a töltőkre, például 1.5 V, de a szekunderben lehet 1.6 is ilyen esetekben) és ilyenkor a kiegyenlítő kondenzátor"

Ez is jo nagy marhasag. A valtoaramu feszultseg csokkento transzformator kimeneti feszultsege, termeszetesen nem kozvetlenul megy az akkumlatorra. Hanem egyeniranyitjak, majd a lukteto egyenaramot, kondenzatorral stabilizaljak, utanna jon a feszultseg szabalyozo, es vegul a tolto aramkor. Tehat akarmennyi is indulaskor a transzformator szekunder feszultsege, a feszultseg szabalyzo ugyis csak a beallitott feszultseget tudja szolgaltatni, a toltonek. Es persze a tolto is, nyilvan szabalyozza az akkumlatorra juto feszultseget, es a kialakulo aramot.

csárlszbrunzol 2018.10.17. 18:58:59

@post, hadd kérdezzem már meg, hogy volt-e valaha is olyan töltő, amely transzformátorból és egyenirányítóból állt. Azt már hagyjuk is, hogy ezekben volt-e ezen két említett dolog közül bármi _más_ is...
És még: tényleg csak akkor "működik" a transzformátor, ha mindkét tekercsre van kapcsolva valami?
És még: "és ilyenkor a kiegyenlítő kondenzátor (ami a túláramot gátolja)"
DAFUCK?!
Hagyjuk is, ennyi épp elég, meg mások már írtak mást is...
Tényleg hagyni kéne ezt a csudába a poszternek.

efi 2018.10.17. 19:21:31

"teljesen mindegy abban az esetben, ha körülbelül 10 évvel ezelőtt gyártott eszközökről van szó."
Ha régebbi vagy újabb akkor megszívtuk ezek szerint...ritka drága kincsek lehetnek a 2008-as kütyük.

csorsza 2018.10.17. 20:29:14

Hogy a címbeli kérdésre röviden válaszoljak: a farkunkat, és punciba.

atomplanet 2018.10.17. 21:34:29

Én csak azt szeretném mondani, hogy nekem tetszik a Palvin Barbi.

Arcade Macho 2018.10.17. 23:26:39

en utoljara ilyet a C64 -emnel hallottam
be kell dugva hagyni a toltot a rezveszteseg ugyis minimalis

igazi hős 2018.10.17. 23:27:31

Látom, nem csak én vágtam hanyatt magam a poszter fenomenális felkészültségén. Szekunder oldali kondenzátor, nem semmi. Én sem értek már hozzá, de néha megkérdezem a "gyereket" (remélhetőleg hamarosan villamosmérnök, ezért az idézőjel) és ő mesél arról, hogy mit fejlődött az elektronika az elmúlt 25 évben :-)

@atomplanet: Nekem is, de ez a téma szempontjából irreleváns, mert nős vagyok.

Arcade Macho 2018.10.17. 23:30:46

amugy az alapfelteves az jo, miert is nem hagyomanyos tapokat hasznalunk, nem olyat ami szanaszet szaggassa a kezdeti aramot hanem a nagyjosagu, a halozatot simogato rendes 50 Hzes transzformatort alkalmazunk?

nem mellesleg vettem aproert occsoer tapot a moncsimnak, oszt volt rajta 2 USB, raadasul a gepek is es a laptopok is mar mind olyan hogy kikapcsoltan is toltokent funkcional

Leooo 2018.10.17. 23:31:16

Az olcsóság Dani khmm...sz@rjon sünt és ne posztoljon agyzsugoros izéket! Én most már csak egy kávét kérek!

Phteven 2018.10.18. 00:10:46

A "kiegyenlítő" kondenzátor mióta gátolja a túláramot?! Legalább a forrást feltüntethetted volna, hogy honnan fordítottad ezt a cikket! Gyász...

ételizésítő 2018.10.18. 05:07:49

Kerülnek beépítésre?
Te valami körzeti rendőr gyereke vagy, és a rendőrségi fogalmazótól tanultál magyarul?

Gondolom, a fizikát is tőle tanultad, azért 5V áram. És nemcsak a mérőszám meg a mértékegység közti szóköz hiánya a baj, hanem az is, hogy az áram mértékegysége NEM a volt.

"nem megfelelően regulált hirtelen áram"
Hogy mi a faszom? Arra gondoltál, amit aki nem a rendőrfogalmazótól tanulta a fizikát, mint te, áramlökésnek nevez?

"A transzformátorok csak akkor működnek, ha mindkét tekercsre van valami kapcsolva."
Ez mióta van így? Mert tegnap még nem így volt.

A többi marhaságot hagyjuk is.

Ezek után szerinted mennyire lehet komolyan venni, amit itt összehánytál?

Pierr Kardán 2018.10.18. 06:06:53

Nagyon jó!

Nem a poszt, abba több sületlenséget sikerült összehozni, mint a Ludas Matyi ujság "Tücsök és bogár" rovatába egy év alatt, hanem a kommentek :-)

abcd1234 2018.10.18. 06:43:16

- ha a készüléket dugjuk be utoljára, akkor a töltő üresjárati, magasabb feszültségétől fog pofont kapni.
- ha a töltőt dugjuk be utoljára, akkor meg a feszültséglökéstől fog egy nagy gyomrost kapni a készülék a másik végén.
Tehát mindegy :)!

Olyanmind1 2018.10.18. 07:02:59

A kerdes amugy jo, csak beugratos. Semmit sehova, csak ha van beleegyezo nyilatkozat.

zsolt1022 2018.10.18. 08:41:43

A szakmai részétől ha lehet annak nevezni, nekem is eltorzult az arcom. Nem kell szakmázni, pár egyszerű dolog, hasznos tanács:
1. Olvasd el legalább egyszer a használati útmutatót.
2. Ne vedd meg a legolcsóbb töltőt, és töltőkábelt.
3. Az akkumulátorod élettartamát rövidíti, ha rendszeresen: 20% alá meríted vagy 80% fölé töltöd; a gyorstöltés; a töltés közbeni használat miatti nagyobb melegedés.
4. Ha nagyon bizonytalan vagy, a konnektorba dugd be utoljára, és onnan húzd ki először. De én soha nem találkoztam olyannal 15 éve sem hogy a sorrend miatt valami tönkrement volna (telefon, laptop, ilyesmi).
5. Egyébként igaz: és mi van a Nőkkel? :) Igen, az átlag felhasználó, különösen a fiatalok és a gyerekek műszakilag egyformán logikátlanul használják a kütyüt, ezért a gyártók mindig is hülyebiztossá teszik.
És még egy fontos: a töltés alatti készüléket nem hagyjuk magára: értd, nem megyünk el otthonról úgy hogy valamit a töltőn hagyunk.

Skywatcher 2018.10.18. 11:33:27

Jókat mulatva a hozzászólásokon, és tiszteletben tartva a szakvéleményeket (én abszolút nem értek hozzá) - kérdeznék:
- miért van az, hogy néha, mikor bedugom a laptop tőltőjét, akkor hatalmasat szikrázik a konnektorban? (leginkább hosszabbítóban) Én emiatt szoktam előbb a konnektorba dugni, azután a laptopba, mert félelmetes elképzelni, hogy ez a hatalmas szikra esetleg a laptop felőli oldalon sül ki.

csorsza 2018.10.18. 11:47:36

@efi: a nők? hiszen együtt kell dugni, ha jól akarunk dugni... win-win.

ze11 2018.10.18. 12:03:05

@csárlszbrunzol: Volt, anno a Siemens C25 telómhoz elég nehéz "kocka" töltő dukált, de a régi tolókával állítható feszültségű darabok (a vezeték végén kereszt alakban elhelyezett hengeres meg a külön vezetéken lógó 9V-os csatlakozójuk volt) is trafós-graetz-hidas-pufferkondis kialakítással készültek.

steery 2018.10.18. 13:14:15

@Skywatcher: Ez egy remek kérdés, én is kiváncsi vagyok rá, mivel nálam is szikrázik a konnektor bedugáskor, de csak akkor, ha van a túlvégén működő fogyasztó. Gondot nem okoz, épp csak nem értem a jelenséget. Az iskolában mindenféle fölösleges dolgot tanítottak nekünk, de villamossági ismereteket nem.

csárlszbrunzol 2018.10.18. 13:19:48

@ze11: Egyrészt, nekem nem rémlik ilyen, legjobb tudomásom szerint már minden ilyen mobil cucchoz kapcsolóüzemű tápot adtak. De meglehet, én tudom rosszul. Mindemellett ha jól sejtem, amit írsz, már vagy 20 éve lehetett. Ha akkor még elő is fordult, manapság már egyeduralkodó a kapcsolóüzemű, tehát szerintem ezt a transzformátoros vonalat nem kell erőltetni (amúgy sem, hiszen a szakmaiságnak nem ez a szerzemény a csimborasszója)

Sir Gombóc 2018.10.18. 13:54:36

@csárlszbrunzol: nekem is volt C25-söm, de alig volt nagyobb a tápja, mint a mostani készülékeknek. Viszont annak is és a későbbi telefonjaimnak is benne volt a használati útmutatójában, hogy először a készülékbe dugjuk a drótot, majd utána a töltőt a konnektorba. Ez még a pár éve használt okosteló útmutatójában is így volt. Az oka pedig az lehetett, hogy a finomabb kialakítású csatlakozók a készüléken érzékenyebbek voltak a töltőáram kapcsolására, megszakítására.

dr. vuvuzelafan 2018.10.18. 15:27:57

"ilyenkor a kiegyenlítő kondenzátor (ami a túláramot gátolja) is erre fog feltöltődni" - na itt már majdnem feladtam az olvasást, de aztán mégis sikerült végigszenvednem.

Ugyan miért érez késztetést valaki olyan témáról írni, amiről halvány lila fingja nincs?

John Doe3 2018.10.18. 15:34:42

@Skywatcher: ez az ún. inrush current. Onnan van, hogy a rákapcsolás pillanatában az eszköz, amiben egy kapcsolós táp van, aminek a bejárata egy nagy pufferelkóra dolgozó Graetz, rövidzárként viselkedik. Ha történetesen e pillanatban a hálózat feszültségcsúcson van, akkor ott igen rövid ideig csak a rendszer belső ellenállása által korlátozott, 100 A nagyságrendű áram folyik. Természetesen ez a túloldalon nem jelenik meg. Ez kevés ahhoz

John Doe3 2018.10.18. 15:35:30

@John Doe3: (többnyire), hogy leoldja a kismegszakítót.

dr. vuvuzelafan 2018.10.18. 15:46:56

@dukeekud: Régebben voltak még mobilokhoz is olyan töltők, amikben a hálózati trafó után csak az egyenirányítás/pufferelés volt meg, semmiféle szabályozás nem volt bennük. Az ilyen töltőknél a trafó belső ellenállása miatt valóban előfordul, hogy üresjáratban a névleges feszültség felettit mérhetsz a kimenetén, mert úgy van méretezve, hogy a névleges terhelésen adja le a névleges feszültséget.
Ettől függetlenül, persze, az írás teljesen dilettáns megfogalmazásokat tartalmaz, minden szakmaiságot nélkülöz. Tényleg nem értem, miért ír valaki olyasmiről, amihez köze sincs...

dr. vuvuzelafan 2018.10.18. 15:50:45

@Leooo: Kávét, eze után?:) Nem vitte fel a sok sületlenség eléggé a vérnyomásod? :P

dr. vuvuzelafan 2018.10.18. 15:58:17

@csárlszbrunzol:
"hadd kérdezzem már meg, hogy volt-e valaha is olyan töltő, amely transzformátorból és egyenirányítóból állt." - ez most kérdés akart lenni? Mert akkor a válasz: hogy a viharba' ne lett volna olyan töltő, amiben csak egy 50Hz-es trafó, graetz és egy pufferkondi volt - egy halom régi Nokia és Siemens telónak ilyen "töltője" volt.

Ezeket a "töltő"-ket amúgy inkább kellene simán tápegységnek hívni (de igazából még a maiakat is), mert semmi olyan okosság nincs bennük, amivel ők maguk az akkumulátor töltésével foglalkoznának. Az akkumulátorokkal a készülékekbe beépített akku-menedzselő áramkörök törődnek, a "töltő"-ről gyakorlatilag csak nyers energiát kapnak.

csárlszbrunzol 2018.10.18. 21:42:14

@dr. vuvuzelafan: Hát, már többen jeleztétek, hogy régen volt transzformátoros megoldás, legyen így. De akkor is, mikor lehetett az? Még az előző évezredben?
Szerintem 15-20 éve már nem nagyon lehet olyan, az azokkal kompatibilis készülékek már rég nem lehetnek forgalomban, szóval...

A töltő vs. tápegység dolgon nem vesznék össze senkivel. Igazad van, a köznyelvben pedig mégis töltőnek hívjuk.

ételizésítő 2018.10.18. 23:14:51

@zsolt1022:
"Az akkumulátorod élettartamát rövidíti, ha rendszeresen: 20% alá meríted vagy 80% fölé töltöd"
Ez konkrétan akkora okosság, mint amiket a cikkíró összehordott.

zsolt1022 2018.10.23. 19:35:09

@ételizésítő:
1. Úgy használod a töltőt ahogy akarod.
2 Fikázáson kívül egy értelmes hozzászólásod nem volt, az is olyan volt ami téged minősít.
3. Örülök hogy ráérsz kommenteket olvasni, és csesztetni embereket, de érveid nincsenek.
4. Tudom hogy elmagyarázod hogy a Föld lapos és tányéralakú.
5. A tehénszar és az 'ételizesítő" mindig a lapjára esik.